42 DRISTI

A dristi a figyelem fókuszálása. 

Eleinte ezt a tekintet rögzítésével oldjuk meg: minden ászanánál kijelölünk egy testrészt vagy irányt, ahova nézünk. Ez legtöbbször az orrhegy (ami sokak félelme ellenére kifejezetten jót tesz a szem mozgatóizmainak, és egyáltalán nem okoz kancsalságot), de az egyensúlygyakorlatoknál sokat segít a stabilitás megőrzésében, ha a távolba tekintünk. A csavarásoknál a szem sarkából nézünk hátrafelé, amikor pedig a kézzel is nyújtózunk, a hüvejkujj tövére vagy a tenyér közepére irányítjuk a tekintetet.

Izgalmas kérdés, hogy hova irányítjuk tekintetet felfelé nézéskor, illetve hátrahajláskor: nézhetjük itt is az orrhegyet, mert ez védi a nyakat, nézhetünk felfelé, ami segít a gerinc “elongálásában”, azaz megnyújtásában, viszont a két szemöldök közti pontra való koncentrálás erősíti a hátrahjlást, illetve annak energetikai hatásait.

A Jóga Málá,  az astanga jóga legautentikusabb forrása, nem bonyolítja ennyire – azt írja, a Szúrja Namaszkára végzésekor minden páratlan ászanában nászágra dristi (orrhegy), minden páros ászanában bhrúmadhja dristi (szemöldökközpont) alkalmazandó. A további ászanáknál már nem foglalkozik sokat a dristi kérdésével.

Akkor hány dristi van? 

42.

Esetleg 32, 12 vagy 7. Miért éppen ennyi? Mert attól függ, hogyan számoljuk és melyik dristiket és irányokat különböztetjük meg. Ha külön dristinek számoljuk a jobb- és baloldalt, a felfelé és hátrafelé irányokat, a tenyereket, a hüvejkujj tövét, a köldököt, stb., rengeteg pontot összeszámolhatunk, ahová irányíthatjuk a figyelmet gyakorlás közben. Nem csoda, ha sok kezdő gyakorló összezavarodik.

featured_dristi

Mit mondott Manju a dristikről?

Egyetlen, belső dristi van. Mert nem szabad elfelejtenünk, hogy a dristi egy eszköz, amelynek célja a csapongó elme rögzítése. Természetesen segítheti bizonyos ászanák végzését (mint az egyensúlygyakorlatoknál), és erősítheti az energetikai áramlásokat (mint a hátrahajlásoknál), de lényege a gondolatok elkalandozásának megelőzése.

Amennyiben gyakorlásunkban elértük, hogy nem kalandozunk el, nem szükséges sokat foglalkozni a dristikkel. A tekintet legyen rögzített (dristi), a figyelem befelé fordítva (pratjahára), ami olyan koncentrált tudatot hoz létre (dháraná), hogy a meditatív állapot (dhjána) létrejöhessen a mozgás közben is. Nem a szem helyzete a lényeg, hanem az a különleges, egyhegyű figyelem (ékágra), amitől a gyakorlás belsővé, koncentrálttá, meditatívvá válik.

Ezt célozza a dristi, erre adták segítségként a nagy jógik, akiknek ezt a csodálatos rendszert, a jógát köszönhetjük.

Reklámok

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s